A szégyen fala - bevezetés

Ich bin ein Berliner. A 8 méter magas fal

(a berlini kis tesó csak 3,60 volt)

A "jó szomszédság" alapja a jó kerítés. Kivéve, ha a szomszéd telken építed azt. A "West Bank barrier"-ről van szó, az „izrael” által épített, 800 kilométer hosszú fal Ciszjordánia és „izrael” között. A West Bank az 1949-es Jordán-„izraeli” háborút követően, a demarkációs vonal keleti felen jött létre, jelenleg „izrael állam” elszeparált, palesztin ellenőrzés alatt álló része. Valamivel jobb helyzetben van, mint a Gazai Övezet (jelenleg totális zsidó zárlat alatt áll, nulla személy -és áruforgalommal), de „izrael” mindent megtesz, hogy minél jobban elszeparálja és ellehetetlenítse a jövőbeni, esetlegesen megalakuló Palesztin állam működését.

1,3 millió „izrael” területén élő, -és a törvénytelen zsidó állam megalakulása előtt is ott élő- valamint a közel 4 millió West Bankban és Gazai övezetben élő palesztin ember szélsőségesként és terroristakent van elkönyvelve és kezelve. Megalázhatják őket, lerombolhatják a házaikat, korlátozzak a szabad mozgáshoz való jogukat, nem jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz és a szeparálással, illetve bojkottal teljesen tönkreteszik és ellehetetlenítik a gazdaságukat és puszta létűket.
A fal egyik problémája, hogy 90%-ban palesztin területre épült, 200meterrel, de akar 20-24 kilométerrel (!!) is benyúlik a területekre és jelenleg is épül. A zsidók ezt a fajta földszerzést az építkezés kivitelezését nehezítő földrajzi okokkal és geológiai nehézségekkel indokoljak. Az "útban lévő" palesztinok birtokolta telkeket, házakat -kártalanítás nélkül- kisajátítják, illetve lerombolják, mert a területet előzőleg természetvédelmi területté vagy egyszerűen "biztonsági zóná"-vá nyilvánítják. Az így megszerzett területekre az ENSZ, az EU, az Amnesty International, a Vöröskereszt, számtalan nemzetkőzi szervezet, sőt az USA tiltakozása ellenére is gyakran zsidó telepeket hoznak létre. Ennek célja, hogy egy későbbi állandó államhatár meghúzásánál nagyobb eséllyel fogjak „izraelnek” ítélni a többségében zsidók által lakott területeket. A telepeseket kedvezményes hitelekkel és juttatásokkal csábítják ide. Ok meg jönnek.

A Jeruzsálemből hazatérő palesztin munkásokat terelik, mint a marhákat. Kiabálnak velük, áztatják őket az esőn.

A fal elnevezés elég csalóka, hiszen lakatlan vagy gyéren lakott területeken csupán drótkerítés húzódik (a hosszúság 95%-a), de azért ne a telek végén levő tákolmányra gondoljunk, ez egy 50 méter szeles sáv, aminek a közepén egy és a két szélén is 1-1 kerítés húzódik. A sáv „izraeli” oldalán járőrözésre alkalmas utat építettek, a palesztin oldalán gépkocsi behatolást akadályozó árkot, és a nyomok könnyű követésének céljából laza salakréteget szórtak le. Lakott területeken, hogy kevesebb helyet foglaljon, csak egy biztonsági vonalat húzták fel, őrtornyokkal, kamerákkal, szenzorokkal és állandó fegyveres őrökkel. A fal itt 8 méter (!!) magasságú betonpanelekből épült, ami hermetikusan szétválasztja a két oldalán lakokat, mint ahogy azt Kelet- Jeruzsálemben láttuk. A palesztin oldalon élők átjárása „izraelbe” tilos (ez fordítva is igaz) vagy a szerencsésebbeknek korlátozott: számtalan biztonsági ellenőrzést követően, a nap meghatározott időszakában kelhetnek át. Valahol napi 3-szor, összesen 50 percre van "nyitva" a határ, ha épp a zsidóknak is úgy van kedve. Általában a családos palesztin férfiakat engedik át (van okuk visszatérni), akik segédmunkásként dolgoznak -paradox és megalázó módon- az újonnan szerzett területeken rohamtempóban épülő zsidó telepek építkezésein vagy éppen az életüket megkeserítő fal felhúzásánál. Nem azért mert nagyon szeretik ezt csinálni, hanem mert odaát Betlehemben 50% feletti a munkanélküliség, a 6-8 fos családot meg etetni kell. Napi 35 dollárnyi bért kapnak. A palesztinok legnagyobb fegyvere az "anya méhe", megy a verseny, hol születik több gyerek. A palesztinok állnak nyerésre.

Palesztina
Ön már nincsen Disneyland-ben